Úgy volt, hogy ma berepüljük a GAUI X2 helikoptert. Ez inkább egy szúnyog, de a nagyobb fajtából. Mindannyian kíváncsiak voltunk rá, mivel ígéretesnek látszott, és pont egy olyan méret, amivel még nem repültünk, félúton van a kezdők első mérete és az idegesebb mikrohelikopterek között.
Az igazat megvallva vegyes érzéseim voltak, mert a váz és a megjelenés alapjaiban emlékeztetett a kevésbé szép emlékű EP200-ra, amivel számtalan órát töltöttem el, de igazán sose lett jó. Ugyanakkor a nyáron megismertem a hasonló koncepciókra épülő GAUI X5 FES-t, és nagyon meggyőző volt. Igazi kíváncsiság lett rajtam úrrá.
A helikopter kialakítása majdhogynem tökéletes. A lényeges rész keskeny a szendvics szerkezetű, azaz kétrészes vázban, ezért kellően merev, míg a kevésbé terhelt alsó rész - ahol kell a hely az elektronikának - széles, ebben a méretben extrém széles. A Mikado Mini VBar kényelmesen befér. Az már csak kicsit ront a szépségén, hogy a VBar USB csatlakozója felül van, márpedig így a kábelt bedugni vázbontás nélkül lehetetlen. Az alaplemezt mindösszesen négy csavar tartja, ezért relatív gyorsan szétszedhető, majd újra összerakható, ha mégis az USB csatlakoztatásra lenne szükség.
A helikopterben a motornak két hely is van: tehető előre és hátra egyaránt, ahogy a súlypont és az elrendezés jobban adja. Nem is tudnék hirtelen mondani még egy ilyen modellhelikoptert, ahol ez is megválasztható lenne. Első ránézésre úgy tűnt, hogy a farokkihajtás szíjtárcsája és a főfogaskerék egybe integrált, így akár a T-Rex 250-nél, itt is csak a forgószárny a szabadonfutós, de nem. Egy esetleges rotáció esetén a faroklégcsavar sem áll meg, így a helikopter továbbra is vezetett minden irányban - már amennyire egy ilyen kis tömegű gép esetén beszélhetünk autorotációról.
Nem mennék bele további részletekbe, mert az rchelicopter.hu-n később ez bőven kifejtésre kerül, de izgatottan vártuk a berepülést. Még egy utolsó ellenőrzés a repülőtéren, egy-két 'apró' javítás a beállításokban (a kompenzációs irányokat már megint nem ellenőriztem), és irány a start.
Bebootolást követően jött a felszállás előtti checklist. Mintha nem lenne negatív állásszögem, mintha nulla kollektívnél is pluszban állnának a lapátok. Közelebb megyek, és látom, hogy a három szervóból egy végállásra állt és onnan szabadon mozgatható, mintha nem kapna áramot. Átnézem a bekötést, minden stimmel, csatlakozó a helyén. Reboot. És csodák csodája, a szervó megint működik.
Az a kék bigyó alul a hibaforrás - az a VBar
Na a bizalom elszállt, ilyen gépet nem emelek fel, mert ebből baj lesz. Egyből meggyanúsítottam volna a szervót, hogy nem jó, csakhogy az előző napi beállítások alatt már kétszer megcsinálta ezt a VBar méghozzá mindkét alkalommal másik szervóval. Elsőre arra gyanakodtam, hogy kicsúszott a csatlakozó. De végiggondolva: olyan nincs, hogy egy kontakt-hiba vagy kábelhiba reboot után megjavul.
Több helyről is hallottam már, hogy vannak gondok ezzel a sorozattal, de először láttam a jelenséget. Mindenesetre a VBar repül a helikopterből, egy másik FBL elektronikát teszünk a helyére: kap egy Microbeast BeastX-et és azzal újrapróbáljuk. De mindezt csak a jövő héten.
