Még tavaly szeptemberben történt, hogy az Align bejelentette a legújabb modelljét, a TB70-et. Mi tagadás, voltak hasonló vonásai, mint a mostani SAB Goblin Raw sorozatnak, de az SAB fanatikusok egyből másolással vádolták a tajvani gyártót. Azért ez így elég erősre sikerült a részükről, de volt ennek egy másik olvasata is.
Többen jöttek azzal a kérdéssel, hogy miért nem képes az Align valami sajáttal, saját innovációval kijönni. Hát a válasz erre rendkívül egyszerű: nincs és nem is lesz innováció. Ez ennyi volt, nincs mit kitalálni, mert onnantól már nem helikopterekről beszélünk, hanem valami másról.
Az utolsó két valamire való valódi innovációt a Mikado csinálta meg. Az egyiket úgy tizenkét évvel ezelőtt, a másodikat meg olyan 2018 körül. Minden más csak ugyanannak a dolognak a simogatása.
Ez a 450-es T-Rex még flybar-os, azaz hilleres volt
2009-2010 körül jelent meg az első flybar nélküli helikopter, és az forradalmasította mindazt, amivel addig repültünk. Korábban a flybar (a hiller mechanika) nélkülözhetetlen része volt a modellek rotorfejének, ezek nélkül a helikoptermodell, főleg a kisebb méretűek képtelenek lettek volna repülni. Az aerodinamikai hatások miatt egy ilyen helikopter egy másodperc alatt vágja hanyatt magát anélkül, hogy bármit tehetnénk ellene.
Itt már nincsen flybar, csak a két lapát
De a flybarless vezérlő elektronikusan volt képes mindazt megvalósítani, ami addig csak mechanikusan volt lehetséges. És igen, ugyan a módszert nem a Mikado találta ki, de mindenképpen nekik köszönhető, hogy ez a műrepülő helikoptereknél elterjedt, a VBar megjelenése valóban forradalmi volt. Sokan egyébként nem is tudják, hogy a VBar a Virtual Bar rövidítése.
Az első Mikado VBar - még külön egység volt a szenzor
A második ilyen innováció a Mikado VBar Neo és a VControl megjelenése volt, ahol az addig jól megszokott rádióban levő beállítások átkerültek a flybarless vezérlőbe, a rádió innentől csak instrukciókat adott a vezérlőnek és nem tárolt semmilyen, a modellre vonatkozó beállítást. Eddig a pillanatig a beállításokat a rádió tárolta, igaz a flybarless vezérlő saját beállításait már régóta a vezérlőben tároltuk, így a program fele a rádióban a másik fele, meg az FBL-ben volt. Na ez került át kompletten a vezérlőbe. Így egyik rádióról átrakni a modellt egy másikra csak egy egyszerű újrapárosítást jelentett, ahelyett, hogy teljes beállítási procedúrát megint elölről kelljen kezdeni.
A Mikado VBar Evo - tulajdonképpen a Neo második generációs változata
Ha nagyon erőlködünk, akkor talán még a Gaui NEX sorozatát nevezhetjük innovációnak. A Gaui próbált meg egy olyan helikoptert építeni, ami egyszerre tudott nitrós és elektromos is lenni, kizárólag a meghajtás határozta meg, hogy a helikopter mivel repül. Ugyanezt a vásárlás pillanatában el kell dönteni az összes többi modellnél, mert a vázoldallapoktól kezdve szinte minden másképpen néz ki a helikopterben a meghajtás függvényében.
A két helikopter szerkezetileg ugyanaz - az egyik elektromos, a másik nitrós meghajtással
De az elmúlt 10-15 év innovációinak sora itt nagyjából véget is ér. És nem is nagyon van hova tovább menni, mert bármihez nyúlunk, akkor az már nem helikopter.
Ha ennél többet tud az FBL vezérlő, akkor az már drón - és mi pont azt nem akarunk, hiszen pont azért repülünk helikopterrel. Ha autonóm módon repül, akkor minek vagyunk mi ott? A helikopter elsődlegesen nem filmezésre és nem FPV-re való, arra ott vannak a multicopterek.
Hogy a meghajtás a motorról így vagy úgy kerül át, az ugyannak a történetnek a polírozása, az nem lesz innováció. Hogy a meghajtás a farokra kardánnal, szíjjal vagy külön motorral kerül át - hát nem nagyon van más variáció.
Ezekben a dolgokban mindent végigjátszottunk. A motor járt már felül-elöl, alul-elöl, alul-hátul, felül-hátul. Volt már egy meg több motors meghajtás. Van nitrós, benzines, gázturbinás, elektromos meghajtás. Van kétlapátos, háromlapátos, négylapátos rotorfej. Ugyanez létezik faroklégcsavarban is. Nincs tovább. Az RC helikopter, mint koncepció ennyit tudott.
Mostantól akkor minden egyes új modellnél másolást fogunk kiáltani? Mert minden egyes új modellben ugyanazok a dolgok lesznek benne, mint amik valahol már voltak.
Az egyetlen terület, ahol még vannak fejlesztési lehetőségek, azok a nem konvencionális helikopterek: a koax, a tandem, az intermeshing. Bár a koncepció itt is adott, hiszen a valódi világot másoljuk csak kicsiben. De itt még vannak nem megoldott problémák, amik miatt ezekben a modellekben még van innovációs lehetőség. De még itt sem lehet olyan hű de forradalmi megoldásokra számítani, amit egyesek az Align TB70 esetében kifogásoltak.
Félreértés ne essék: nem a copy-paste híve vagyok. Azt magam sem tartom korrektnek, de azért mert az egyik helikopter egyes elemei emlékeztetnek egy másik modell elemeire igencsak erős dolog másolásról beszélni. Viszont olyan forradalmian újat elvárni az RC helikopter felépítésében igencsak földtől elrugaszkodott dolog.
