Lassan egy hónapja nem írtam semmit ide, pedig történés az van rengeteg. Magánéleti is, de ide illő is van éppen elég. Most felhozhatnám a jelenleg sajnos aktuális politikai színezetű dolgokat, de ez a blog sose szólt a politikáról, maradjunk inkább a forgószárnyasoknál, a többiről csak címszavakban a végén.
T-Rex 600 Nitro start a Budaörsi Repülőtéren
Szóval egyrészt elindult az online szimulátoros oktatás. Egyenlőre csak kóstolgatjuk, tanulgatjuk mi is. Na nem a repülés részét, hanem a többit. A módszer uigyanis az, hogy amit mi multiplayer módban csinálunk szimulátoron, azt egyből (20 mp-es technikai késéssel) küldjük ki élőben. Az ötlet sokaknak tetszik - talán csak az internet szolgáltatónknak nem, mivel mindent elkövetnek, hogy pont akkor legyen műszaki hiba, leszakadás, kapcsolódási hiba, amikor élőben menne az adás. Persze sokat hibázunk, de ebben még nekünk sincs sok gyakorlatunk. Sose lesz profi műsor, de nem is az a cél, inkább az, hogy bele lehessen látni a dologba, meg lehessen ismerni az rc helikopteres repülést.
Ma úgy alakult, hogy felkerekedtünk egy kis levegőzéssel egybekötött repülésre. Igaz, a repülés csak opció volt, a lényeg inkább a jó idő és a szabad levegő köré csoportosult. Az igazi akadályt az olvadó hó jelentette. Ilyen időben a célterületek száma - ahol gyerekkel sétálni lehet - meglehetősen gyér. Vagy sokan vannak, vagy sár van. A modellezésre használt repülőterek mindegyike kiesik a körből, mert a legtöbb teljesen megközelíthetetlen autóval. Így repülésre Budapest körül kizárólag a Tököli Repülőtér lenne alkalmas, ahova modellezőként nem igazán sikerül bejutni, illetve a Budaörsi Repülőtér jöhetett szóba, ahol az utóbbi időben szerencsére enyhültek a viszonyok és egy telefonnal engedélyhez jutottam.
Sajnos ezek az engedélyezett repülések csak ideig-óráig adottak, mert a vége sokszor az, hogy jönnek a repülősök, és a nehezen elért lehetőségeket felelőtlenséggel, a kialakított szabályok áthágásával egy-kettőre ignorálják. Nem is szeretünk velük keveredni, de hát a nagygépes világ szemében mi mindig csak egy kutya leszünk.
Még talán sose láttam ekkora kihaltságot a repülőtéren. Az egész inkább egy birkalegelőre emlékeztetett volna, ha nem áll ott egy An-2 és egy Wilga. Hát az olvadó hó nem csak nekünk nem kedvez. Kis túlzással a Budaörsi Repülőtér hidroplán fogadására inkább volt alkalmas, mint akármilyen kerékkel rendelkező repülőgéppel történő leszállásra. A fű cuppogott a talpunk alatt. Repülésre leginkább a varjak használták.
HA-MIZ: Robinson R22 Beta II
És akkor egyszercsak feltűnt egy sárga Robinson R22 helikopter, egészen pontosan egy R22 Beta II, az oldalán a HA-MIZ lajstrommal. A pálya fölött egyenesen áthúzott, majd egy bal fordulóval leszállt némi üzemanyag vételezése céljából.
Odasétáltunk, hogy közelebbről is megnézzük, fényképeket készítsünk róla, és ha van még repülés, akkor azt megnézzük. Eközben telefonon kértem és kaptam engedélyt a repülésre.
Éltem az alkalommal, hogy közelebbről is megnézzem, de most úgy, ahogy még soha: a részletkre voltam kíváncsi, és meg kell hagyni, sok "újdonságot" nem láttam. Egy az egyben úgy van megépítve, mint amikkel mi repülünk. Nem olyan, mintha... nem ha picit ferdén nézek rá, akkor hasonló. Nem, egészen pontosan ugyanazok a megoldások. Odarakhatom mellé a nitrós 600-ast és még a motor működési elve az áttételezés módja és az erőátviteli rendszer is ugyanaz lesz.
A farokblokk kialakítása pontosan megegyezik az Align bármelyik ESP változatával. A farok állásszög vezérlő karja még a kialakításában is teljesen ugyanaz (L-kar), talán csak az áttételezés arányaiban van különbség. A faroklapátok állásszögét egyetlen tolórúd vezérli.
A farokrotor felépítése szinte azonos egy 600-as farokrotorjával. Talán csak a lapátok befogatásában van nagyobb eltérés.
A farokrotor tengelyén ugyanaz a csúszócsapágy van, ugyaúgy vannak a linkek bekötve, a nagy különbség, hogy a snapper fémből, nem műanyagból készül, és a gömbfejről itt a snapper nem tud leugrani, mivel a gömböt rögzítő csavaralatt akkora alátét van, hogy az a helyén tartja. Ezt a megoldást mi csak a nagyobb gépeken a farokállászög vezérlő gömbjénél és a gázszervó gömbfejeinél használjuk.
A rotorfej kétlapátos FBL rotorfej. Mivel az R22 fordulatszáma jóval kisebb (420 RPM), mint a mi gépeinknél megszokott, a befogók linkjeinek a kialakítása kicsit más, de a swashdriver ugyanúgy megtalálható, félreismerhetetlenül beazonosítható.
Kétlapátros - bár balra forgós - FBL rotorfej
És akkor a motor beindult. Itt egy kicsit irigykedtem, mert az önindító sokkal zökkenőmentesebben indította a belsőégésű motort, mint ezekben a hidegekben a starter a 600-ast - a meleg gyertya ellenére. Alapjáraton a lapátok nem forognak, de ahogy a forulatszám növekszik, a lapátok elkezdenek mozgásba lendülni. Szépen elkülöníthető a farokrotor hangja. Meglepő, hogy a farokrotor "előre" forog annak ellenére, hogy a forgószárny (hogy végre egy kicsit nagygépes szavakat használjak) forgási "síkja" a faroklégcsavar felett helyezkedik el. Mi azt tanultuk, hogy ebben a kombinációban a farokrotor teljesítményének egy részét bukjuk, ezért forog a másik irányba.
Amíg 0-ban forogtak a lapátok, minimális zajszint volt, a faroklapátok hangját lehetett inkább jobban kivenni. A zajszintnél csak a rotorszél volt alacsonyabb. Magamban meg is állapítottam, hogy egy modellhelikoptertől nagyobb távolságot tartok, mint ettől a géptől, és emelkedéskor ebből még lesznek gondjaim, de akkor a pilóta meghúzta a kollektív kart, és a gép tempósan elemelkedett. Na ekkor lepődtünk meg igazán: a helikopternek alig volt érezhető a rotorszele, pedig tíz méternél nem álltunk messzebb a rotorkörtől.
Pár piruett, pár forduló, és a gép a repülőtér végébe átrepült, majd leszállt. Na azért ilyenkor a lapátok itt is tudnak csattogni, és aki rendszeresen repül, annak bizony ilyenkor megjön az adrenalin, elkezdett viszketni az ujjam. Engedély van - ez úton is köszönet érte - gép van (több is), szép az idő, mi kell még!?
Align T-Rex 600 Nitro Pro
Áttelepültünk a repülőtér átellenes sarkába, oda ahol a vitorlaüzem szokott lenni. Oda szólt az engedély, és volt hol repülni. Előszedtem a 600-ast , tankolás, némi előzetes karburáció úgy tippre, aztán a helikopter indult. Majdnem tökéletes lett a motor, csak egy picit volt hidegebb az ideálisnál, kicsit dúsabban járt a kelleténél, de picit zártam a főtűn és máris jó lett, csak hát a fényviszonyok.
Két helikopter a levegőben: elöl a T-Rex 600, háttérben a HA-MIZ
A fényképeken is látszik, nem lettek a legszínesebbek, hát a valóság még siralmasabbnak bizonyult. Nagyon régen fordult velem elő utoljára az, ami ma: 2-3 másodpercig nem tudtam megmondani, mi történik, mert kiestem a ritmusból a gép viszont csak egy nagy paca volt az égen. Mindezek ellenére jót repültem. Végre nem fagyott le az ujjam, végre vacogás nélkül kint lehetett lenni.
A 600-as: a mechanikus felépítés ugyanaz, mint az R22 esetében.
Végezetül pedig: mindenféle politikai felhang nélkül, az rchelicopter.hu szimpla együttérzésből hordoz most Maléves jegyeket magán. Nem akarom én boncolgatni, ki a felelős, nem akarok én ujjal mutogatni sem balra sem jobbra. Egyszerűen csak szomorú, hogy így végződött egy ilyen múltú cég, rossz látni egy pillanat alatt szertefoszlani sok ember munkáját, életét... különösen rossz ez, mert a repülés világában, és itt esett meg. A mutogatást, az okok boncolgatását, a "ki tehet róla" kérdését pedig meghagyjuk olyanoknak, akik ebből élnek, ebből megélnek. Addig is: "Malév... szálljon rendelkezésünkre!"
