Egy jó hete kaptam meg Dave Phipps, a Brit Modellrepülő Szövetség elnökének az EASA szabályozással kapcsolatos publikációját egy e-mail mellékleteként. Sajnos, nem volt időm eddig lefordítani, de végre a végére értem. Nem is szaporítanám a szót, íme az írás

Menni vagy maradni? - kép: riskmanagementmonitor.com

Elgondolkodhatnák erről egy pillanatra?

Az e heti találkozóink során történ egyeztetések alatt felmerült bennem a kérdés: „Hogyan fogjuk eladni a javaslatainkat az Európában általunk képviselt embereknek, tágabb értelemben a szélesebb lakosság és a média részére?”

Mint azt mindenki tudja, az Egyesült Királyság lakosságának egy kicsit több, mint a fele úgy döntött, hogy „lábbal szavaz”, és az Egyesült Királyságot az EU elhagyásának pályájára állítja. Számosak és változatosak az okok, elsődlegesen a bevándorlással és az EU tagság közvetlen költségeinek problémáival függenek össze. Viszont a sok nézet között van olyan (bár bizonyos esetekben valószínűleg a média által pontatlanul vezérelve), de sokak szerint, az EU aránytalan bürokráciát és szabályozást ró ki triviális kérdésekben (például: az uborka és a banán alakjára, vagy a vízforraló és a porszívó energiafelhasználására vonatkozóan).

Olyan gondolatok jelentek meg előttem, hogy vajon milyen lesz a megítélése a „sebtében” létrehozott szabályoknak. Stefan sokszor utalt arra, hogy még az ő papírrepülője is pilóta nélküli légi jármű lenne és a szabályozás hatálya alá tartozna. Aztán azzal kezdtem foglalkozni, hogy vajon az ilyen dolog, mint ez, hogyan illeszkedne a szabályozásba, és az milyen problémákat oldana az meg tulajdonképpen? Stefan papírrepülőgépének kellene teljesítenie a játékokra vonatkozó előírásokat? Szükség lenne egy tájékoztatóra arról, hogyan üzemeltesse azt? Talán az EASA készít egy összefoglalást, hogy szabályozzon szó szerint minden 150 kg alatti pilóta nélküli légi járművet is.

Résztvevője lenni egy „szakértői csoportnak”, amely azon dolgozik, hogy végül is kialakítson azonnali igények által vezérelt, az UA műveletek egy szűk területét érintő szabályozást (drónok törvénytelen repüléseket hajtanak végre, amelyek konfliktusokhoz vezetnek az emberes repüléssel), valamint felállítani a drónipar fejlődésének keretszabályait, nagyszerű dolog. Viszont, amikor arra a következtetésre jutunk, hogy még egy papírrepülőnek is a mindent hiánytalanul és meggyőzően biztonságossá tevő szabályozásban kellene lennie, akkor kényelmetlenül érzem magam. Csak én lennék így? Mi az a valódi kockázat, amelyet a legtöbb VLOS módban, megfelelő helyen, senkit nem veszélyeztető módon végrehajtott repülés jelent? Hány ember sérül meg drónok következtében? Összehasonlítva ezzel hány ember szenved sérülést ágyból való kiesés, golflabda-találat vagy villámcsapás következtében?

A jelenlegi problémák nem a szabályozás hiánya miatt merülnek fel. Ezek több tényező kombinációjaként jelentkeznek:

• A dróngyártók és komponensszállítók sokkal messzebb menő teljesítmények és képességek biztosítása okán a fogyasztók számára, amelyek nagyon-nagyon könnyen lehetővé teszik ezeket az illegális repüléseket
  
  
• A jelenlegi piaci szabályozások kikényszerítésének a hiánya miatt, minélfogva sokkal könnyebb illegális felszereléseket beszerezni a távolkeletről (videoátviteli valamint adóteljesítmény tekintetében), mint megvásárolni a legális EU összetevőket. Legális kimenő teljesítmény egészen biztosan nem tenne lehetővé olyan FPV repülést, mint amelyet a YouTube-on láttam, ahol a pilóta 13 km-re repült az indítás helyétől.
  
  
• Néhány pilóta által a jelenlegi szabályok betartásának hiánya, párosítva a józan ész hiányával, akik nem a tradicionális repülős háttérből (ide értem a modellrepülést is) jönnek.

De ha papírrepülőig nyúló szabályozással fejezzük be - legalábbis az Egyesült Királyságon belül biztosan - akkor a „Brexit” szavazók egy újabb példát fognak látni az EU legrosszabb bürokratikus túllövéseire. A maradás-pártiak pedig valószínűleg egy újabb EU „öngólt” tapasztalhatnak.

Az EASA emberes repülésre vonatkozó szabályok létrehozására volt hivatott, de amin most dolgozunk, az sokkal terjedelmesebb, elér egészen Rudi játékaiig a parkban, illetve elmegy a papírrepülővel játszó gyerek szintjéig. Egészen biztosan nem vitatom a szabályozás szükségszerűségét, de még mindig túl bonyolult voltam? Ahogy belehajtom a görbe uborkát és a kacska banánt az ebédembe, úgy az minden, amit kérek, hogy mindenki lépjen egyet hátra és mérlegelje ezt is!

El tudom képzelni a címlapokat, ha rossz eredményre jutunk:

Dave Phipps
British Model Flying Association