Címkék

100 class (4) 200 class (1) 2 lapát (1) 300 class (1) 3d helikopter (11) 3 lapát (1) 450 class (8) 500 class (1) 600 class (4) 716 (1) aerofly (1) align (12) alouette (1) am (1) amatőr pilóta (5) amfíbia (1) an 2 (1) ardrone (1) arrace (1) baleset (5) beállítás (8) beastx (1) bemutató (6) Blackbushe Airport (1) black hawk (1) blade (2) bmfa (2) budaörs (1) Címkék (1) david phipps (2) da 40 (1) diamond (1) drón (5) drónszabály (5) dróntörvény (7) dsss (1) EASA (4) ec 135 (2) eflite (2) eflite blade msr (2) éjszakai repülés (2) elemzés (1) elmélet (2) emh (1) esemény (8) eu (2) farkashegy (1) fasst (1) fényképezés (4) fhss (1) filmezés (4) fm (1) fogalmak (2) FONTOS (1) fotózás (4) fpv (1) futaba (1) GAUI (2) gaui x2 (2) gyerek (3) ha eca (1) ha lfz (1) ha uti (1) hbk (1) hbk találkozó (1) helikopter (38) heliob (2) hexacopter (2) hideg (5) hk (2) (2) hsd (1) ICON A5 (1) ilyushin (1) il 14 (1) indoor (2) jakabszállás (1) jak 52 (1) javítás karbantartás (1) jet ranger (1) jogszabály (4) jr (1) kecskemét (1) kezdő (6) kezdő pilóta (17) koax (5) lhbs (1) lhfh (2) lhjk (1) lhke (1) lhsn (4) lhtl (2) malév (1) md 500d (8) md 500e (1) merlin tracer (2) merlin tracer 60 (1) merlin tracer 80 (2) mh 86 (2) mig 15 (1) mikado logo 600 (1) mi 17 (2) mi 24 (4) mi 8 (2) multicopter (5) nagy helikopter (8) night flight (2) oe xek (1) pcm (1) phoenix rc (6) pilóta (21) putyin (1) quadrocopter (8) rádió (2) realflight (1) reflex xtr (1) rendezvény (7) repülés (36) repülőgép (11) repülőtér (5) rotorfej (1) sab goblin 700 (1) scale helikopter (9) sikorsky (1) spektrum (1) sportkamera (2) szabályozás (5) szél (4) szerelés (4) szigethalom (1) szimulátor (10) szolnok (4) tanuló (5) távirányító (1) tél (4) teszt (4) tök (1) tököl (2) törvény (5) tricopter (3) t rex (8) t rex 100 (2) t rex 250 (1) t rex 450 (1) t rex 500 (6) t rex 600 (5) UAS (2) UAV (3) uh 60 (2) UK (3) video (3) wilga (2) Címkefelhő

Forgószárny

RC helikopterek, azaz minden, amit az RC helikopteres repülésről tudni kell. Azért néha a nagytestvérek irányába is kitekintünk. A blog személyes véleményeket tartalmaz, könnyen előfordulhat, hogy nincs igazam, de azért igyekszem: A TÉVEDÉS JOGA FENNTARTVA!

Friss topikok

HTML

RC távirányítás jelvesztés nélkül?

2012.09.29. 20:59 | _pgpetike | 4 komment

Az utóbbi időszakban ismételten kísért a sajnálatos őcsényi baleset emléke. Nem, én nem voltam ott, legfeljebb videóról láttam az esetet, ráadásul ez még modellező pályafutásom kezdete előtt történt. Azonban a különböző hivatali útvesztőkben és a magánbeszélgetésekben sűrűn előjön az az eset. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba, ezért összeszedtem egy pár gondolatot a technikai fejlődés témájában.

3radios_500pics.jpg

Az RC modellek rádiójának evolúciója: FM, PCM és szórt spektrumon működő mikrohullámú rádiók  

Mint azt a legtöbben tudják, a baleset 2006. május 13-án történt, a balesetet vizsgáló KBSZ zárójelentése szerint rádiózavar okozta műszaki hiba folytán. A hatóságok és az átlagemberek azóta is rettegnek a rádióirányítás jelvesztése miatt, de megnyugodhatnak, ez a jelenség a mai technikai fejlettség szintjén szinte kizárt, de ha mégse, akkor sem kell tartanunk elszabadult, teljes gázzal, kontrol nélkül repülő modellektől. De először a technológiáról:

AM rádióirányítás

A kezdetek kezdetén az "Amplitúdó Modulált" azaz AM rádiótechnikát használták a távirányításban is. A működési elve ennek a módszernek, hogy a rádióhullámok erősségét változtatják, azaz a vivőjel amplitúdója írja le magát a vezérlést. A technológia igazi rákfenéje abban rejlik, hogy az AM rádiójeleket a különböző mágneses terek, fémtárgyak és még ki tudja mik maniplulálják, megváltoztatják az amplitúdót. Ez maga a rádiózavar. Talán még sokan emlékeznek a konyhában beindított robotgép mellett a rádió recsegő hangjára. A forgó fémelemek "különösen jó" hatással vannak az efféle átvitelre, így a modellhelikopteren való alkalmazása kizárt volt.

acoms_ap-227mkII.jpg

AM rádióadók

Megszületett az FM átvitel

A frekvencia modulált átvitel azonban érzéketlen az amplitúdó nagyságára, vagyis általában védett a gerjesztett elektromos terekkel szemben. Az alap vivő frekvenciának a hullámhosszát módosítja az adó, és ezt a frekvenciakülönbséget értékeli ki a vevő oldal az alap vivő frekvenciához képest. Ezt a technikát már jóval bátrabban lehetett alkalmazni, azonban az elektromágneses terek a rádiójelek hullámhosszát is képesek befolyásolni. Így születik meg a rádiózavar másik formája, vagyis amikor a beeső zavar a vevő számára értelmezhető jellé alakul.

acoms_ap-440fm.jpg

FM rádióadó

PCM forradalom

Úgy szűk húsz éve jelentek meg az első PCM azaz (Pulse Code Modulation) rendszerek. Az adatátvitel alapja továbbra is FM technológia volt, csakhogy megjelent az olcsó mikrovezérlő áramkörök, elérhetővé vált a mikroszámítógép mind árban, mind tömegben. A mikrovezérlő az adó jelét digitálisan kódolva küldi az FM vevő felé. A vevő ezt a digitálisan kódolt jelet "csomagolja ki" és alakítja vissza a szervók számára értelmezhető analóg jellé. A rádióinterferencia pedig nem lesz más, mint értelmezhetetlen adatszemét, ezért azt a vevő mikrovezérlője figyelmen kívül hagyja.

transmitter3.jpg

PCM rádióadó régen... (Futaba FC-16)

0_DSC5629_full.jpg

...és ma (Futaba T6EXAP)

És megszületett az F/S vagyis a FailSafe

A mikrovezérlők alkalmazásával a hibamentés lehetősége is elérhetővé vált. Na nem robotpilótákról beszélünk, hanem egy olyan állapotról, amit a vevő önállóan kivezérelhet a szervők felé, ha nem kap jelet bizonyos időn belül az adó irányából. Persze, ha a jel visszatér, a vevő ismét az adó utasításai alapján dolgozik. Viszont az adás helyreállásának a hiányában legalább a motort képes lekapcsolni, hogy a modell ne repülhessen el messzire vagy magasra.

És ez volt a keskenysávú adások kora

Mert mindegyik technika egy nagy hátránnyal küzdött: keskeny frekvencia állt a rendelkezésére arra, hogy az adást továbbítsa. Ráadásul ebből is egyszerre egyet használt, így hát ha valaki más is ugyanezen a csatornán adott, megszületett az interferencia, és a korai technikákkal megzavarodott a modell, a PCM esetén viszont kénytelen volt áttérni F/S állapotra. A probléma nem volt tűrhető, megoldást kellett találni.

Eljött a mikrohullámú korszak

Most nem a konyhai gépre kell gondolni, hanem az igen nagy frekvenciájú adatátvitelre, azaz a 2.4 GHz-en üzemelő rendszerekre. Nem, nem a frekvenciában van a megoldás kulcsa, hanem abban, hogy a Wi-Fi hálózatok, a BlueTooth és a telefonok mellé bekerültek az RC rádiók is a szórt spektrumú tartományba. Vagyis az adó most már nem egy frekvencián ad, hanem egy teljes tartományt "szór" tele az adásával úgy, hogy egyszerre csak egy csatornált használ, majd nagyon gyorsan vált a következőre. Ennek köszönhetően a jelkimaradás vagy rádiózavar legfeljebb pár ms időtartamra állhat elő, de a hibajavító algoritmusok még ezt is eltakarják. Csak érdekességként: a szórt spektrum ötletét már 1942-ben szabadalom védte, amelyet Hedy Lamarr jegyzett.

futabaradio_t6ex_24ghz.jpg

A korábban látott Futaba T6EXAP rádió 2.4 GHz-es változata, azaz a T6EX

Az egyes gyártók különböző léptetési modelleket használnak, de mindegyikben közös az, hogy nagyon sűrűn váltanak.

A Futaba

A Futaba által használt FASST (Futaba Advanced Spread Spektrum Technology) egy azonosítási metódusa az, hogy minden rádió más és más léptetési mintázatot használ, ezért csak az a vevő képes a mintát lekövetni, amelyik az adóval párosítva van.

ff10400x475.jpg

Futaba T10CP (Ez a változat még alkalmas PCM üzemmódra, de már a hátuljában ott a 2.4 GHz-es adómodul)

Ezzel szemben a Spektrum vagy a JR

A Direct Sequence Spread Spektrum vagy DSSS kicsit szembemegy az eddigiekkel a gyorsabb kommunikáció érdekében. Azaz egy speciális kód sorozat ajánlása alapján kiválaszt egy frekvenciát és azt használja. Mivel a kommunikáció alatt nem kell időt tölteni a csatornaváltással, elvileg a DSSS gyorsabb, de a mai mikrovezérlők korában gyakorlati jelentőssége ennek a sebességkülönbségnek nincsen.

3083_1_SPM8800_450.jpg

Spektrum DX8

Maga a kommunikáció végre megbízható, és a PCM adatátvitellel kombinálva a szórt spektrum a gyakorlaban szinte 100%-os biztonságot garantál. Csakhogy az a fránya mikrohullám nem szeret mindenen keresztülmenni. A balsa és habanyagok nem állják az útját, de a szénszál és a különböző fémek már nincsenek jó hatással rá.

$T2eC16hHJGIE9nnWsy)8BQCGVw4(0g~~60_12.jpg

JR XG8 (Japan Radio) 

Ezért a gyártók a repülésben már megszokott redundancia elvét követik, vagyis például a JR/Spektrum több vevőegységet ajánl (szatelit-antenna), míg a Futaba (egyes mikrovevőit leszámítva) két antennával hozza ki a vevőket, így a vevő maga dönti el melyik antennán érkezik a jobb jel. A Spektrum/JR megoldása elviegben jobb, de a Futaba megoldása a praktikusabb. A gyakorlatban pedig teljesen mindegy, melyik mellett törünk pálcát.

Vagyis

Mára a napi rutin szerint a jelvesztés valószínűsége majdnem nulla, jó minőségű adó-vevő párossal gyakorlatilag nem is kell rá számítani. Azaz a modell irányítása a rádióadás hibája miatt nem fog meghiúsulni. Az meg már csak külön előny, hogy a régi másfél méter hosszú antenna helyett egy tíz centi körüli antenna kiszolgálja mind az adó, mind a vevő oldalt, mert a mikrohullám annyira rövid, hogy ekkora antenna is elegendő neki. Az tény, hogy a széljelző szalagot ma nincs hova kötni, annak csak a másfél méteres antenna végén volt hely.

Címkék: rádió spektrum jr kezdő am távirányító fm pcm kezdő pilóta futaba dsss fasst fhss

A bejegyzés trackback címe:

http://forgoszarny.blog.hu/api/trackback/id/tr654805811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megfigyelős 2012.12.30. 23:17:50

Syma Quadroptert vettem,
X1 2,4 Ghz-es távírányító jele nem mindig megy át a vevőhöz, de csak kültéren, elképzelhető hogy a szénszálas váz miatt van?

(a környéken nincs rádiózavar, mert a többi nem szénszálas modelleknél sem a 35MHz és sem a 2,4 Ghz-es kapcsolattal nincs baj)

_pgpetike 2013.01.09. 00:13:49

Sajnos ez nem ezen múlik. Egyrészt nem bizto, hogy rádiógondod van, sokkal inkább valószínű, hogy ennek a pici játéknak nincs ahhoz teljesítménye, hogy a legkisebb szellőt is ledolgozza, és te ezt érzed úgy, hogy nem azt csinálja, amit te szeretnél.

A másik dolog: azért mert valami 2,4 GHz-en megy, még messze nem biztos, hogy jó is, és valóban tisztességes szórt spektrum van megvalósítva. De egy ilyen jellegű hibának lakáson belül is elő-elő kellene fordulnia.

Hoppábaszki 2014.05.27. 19:57:51

Hello,
Egy teljessen amatőr kérdésem lenne a profikhoz :)
Egy sima játékhelikoptert szeretnék venni, csak ilyen otthoni szórakozásra.
Találtam néhány egyszerű darabot olcsón. Viszont ami zavar, a legtöbb un. IR távirányítós, tudom ez kis hatósugaru, egyszerű stb. a gondom az, több helyen olvastam, hogy az erős nap bezavarja, ez azt jelenti, hogy az udvaron már nem is tudnám használni a kis gépet, ez menyire korlátozó dolog? köszönöm a válaszokat!

Donor 2014.07.08. 22:14:22

@Hoppábaszki: Nekem infrás Syma 107-es van.
Ja, túl erős napot nem szereti, bár nem is túl érzékeny rá. De a szabad levegőn gyakorlatilag érezhetetlen légmozgás is elsodorja, tehát szabadba úgy sem mész ki ilyennel.
Szobában meg soha nem volt gondom vele...eleve nincs 10 méter a biztonságos hatósugara...
Egyébként jó játék én szeretem, de kétségtelen hogy csak játék annak minden hibájával együtt, de ennek megfelelően olcsó is és iszonyat stabil bárki elirányítja, ezen felül törhetetlennek bizonyult eddig :)